Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

  A lovak érzékszervei

 

Azok a lovak, akikkel  a mai legelőkön vagy istállókban találkozhatsz, sok mindenben hasonlítanak a régi vadlovakra, akikre veszedelmes ragadozók vadásztak. Hogy észrevegyék a közeledő ragadozót a vadlovak mindig csapatban jártak, és ha veszélyt éreztek elmenekültek. Ezért van az, hogy a mai lovak is megijedhetnek ismeretlen vagy váratlan dolgoktól, és nem szeretnek egyedül lenni.

Szintén a ragadozók miatt alakult ki az, hogy a lovak szeme a fejük két oldalán van. Így mindent látnak, ami körülöttük történik, még azt is, ami a hátuk mögött történik. Ha mozdulatlanul állnak, csaj két egészen kicsi részt nem látnak, pont az orruk előtt és a faruk mögött, de a fejük mozgatásával ezt a problémát is megoldják. A sötétben is jól látnak.

A hallásuk nagyon jó, minden apró zörejt meghallanak, és a fülüket minden irányban el tudják forgatni.

A szaglásuk és az ízlelésük szintén kiváló.

A tapintásuk a legfejlettebb, ezt felső ajkukkal teszik. Ez segíti őket abban, hogy pl. a széna közül ki tudják válogatni a tüskés, kemény növényeket. A bőrükön keresztül pedig a lovas minden rezdülését érzik.

Akikkel gyakran találkozak, azoknak a hangját és érintését jegyzik meg, nem pedig a kinézetüket. Erre hosszú évekig tudnak emlékezni.
Az orruk, a szájuk, sőt még a szemük körül is hosszú tapintószőrök találhatóak, ezeket semmiképpen nem szabad levágni, mert segítségük nélkül könnyen megüthetik magukat valamiben.

Saját fogalmazás
Felhasznált: Alexandra kiadó - Első lovas könyvem
©Lódobogás